naplóbejegyzés szeptember 29.

.....visszavonhatatlanul megérkezett...itt van...... ....a természet már pihenni, de előbb még adni készül..... ....szokásos reggeli kávémmal kezemben kiültem kicsit még a bágyadt , de kellemes napsütésbe.... ....föld ..ilyenkor már kicsit rothadó , elmúlást jelző illata érződőtt..... ...színesednek a fák...ritkulnak a lombok...... .....enyhe szellő száguldott végig a fák közt és söpörte le azt elhalt ,elsárgult leveleket..... .....valami megnyugvás..... ....valami számadás féle ...van a levegőben ....sárga és lila virágaim még vadul jelzik , hogy ....hahó még éltet a nap...mi még tündöklünk ....ragyognak szírmaik a napsütésben... ....nagyot koppan az asztalon egy lehullott dió.. jelezvén ,hogy...megértem...szedj össze... ....neked ajándékozom amim van...üzeni kedves diófám... ...és én boldogan szedem össze ajándékait... ....hát Ősz van újra..... ....itt van... ....visszavonhatatlanul megérkezett.