A naplóbejegyzések bevégeztettek!!
Innentől már csak szösszeneteim lesznek a múltból...
az írások már a mostaniak!

Úgy érzem a régebbi gondolataim is hozzám tartoznak és itt a helyük,hogy láthatóak legyenek lelki változásaim is

Naplóbejegyzés október 3.

Sokat gondolkoztam azon,hogy ez a nap tulajdonképpen , miért is más ,mint a többi? Hisz ugyanúgy felkel a nap...ugyanúgy teszem a dolgom... ...mégis....mintha ma nekem sütne ....mintha a dolgaim is sokkal jobban mennének ...mintha szárnyalna a kedvem. ....aztán rájöttem ,hogy talán azért különleges ez a nap , mert 46 éve ezt a napot és ezt az időpontot választottam, hogy leszülessek erre a Földre!!!! ...az összes bolygó együttállásával ....annak összes hatásaival az életemre! ..leszülettem erre a csodálatos és szépséges planétára, hogy megtanuljak tapasztalni...érezni... örülni....sírni...szerelmesnek lenni.... szenvedélyesnek és néha lükének..... ....megtapasztalni mindent ,mit e földi lét csak adhat ...és....örülni az életnek!! .....nem bántam meg ,hogy éppen akkor és ott születtem meg ahol... ...és csak köszönhetem drága szüleimnek , hogy segítettek ebben:))

naplóbejegyzés szeptember 29.

.....visszavonhatatlanul megérkezett...itt van...... ....a természet már pihenni, de előbb még adni készül..... ....szokásos reggeli kávémmal kezemben kiültem kicsit még a bágyadt , de kellemes napsütésbe.... ....föld ..ilyenkor már kicsit rothadó , elmúlást jelző illata érződőtt..... ...színesednek a fák...ritkulnak a lombok...... .....enyhe szellő száguldott végig a fák közt és söpörte le azt elhalt ,elsárgult leveleket..... .....valami megnyugvás..... ....valami számadás féle ...van a levegőben ....sárga és lila virágaim még vadul jelzik , hogy ....hahó még éltet a nap...mi még tündöklünk ....ragyognak szírmaik a napsütésben... ....nagyot koppan az asztalon egy lehullott dió.. jelezvén ,hogy...megértem...szedj össze... ....neked ajándékozom amim van...üzeni kedves diófám... ...és én boldogan szedem össze ajándékait... ....hát Ősz van újra..... ....itt van... ....visszavonhatatlanul megérkezett.

naplóbejegyzés szeptember 24.

Szava...szavak...szavak...... Van ,hogy dőlnek belőlünk és mint egy megáradt folyó sodor magával a lendülete,letarolva elpusztítva mindent, hogy végül ,ha lecsillapul újra élet sarjadjon a helyén. Van ,hogy elnémulunk és kiszáradt, kavicsos folyómeder marad csak és várjuk a megmentő záport , hogy friss vizet hozzon e tikkadt , üres mederbe. Szavak!! ....Őlni tudunk vele és szeretni.... .....gyászolni és nevetni.... ....édesen szólhat vagy bántva...... .....szerelmesen vagy mindent megalázva..... Szavak..... ...regények születnek általa és csodálatos versek.... .....szavak.... ...üresek.....gyilkosak.... ....szerelmesek...mindent elmondóak.... de....csak...szavak.....szavak....

naplóbejegyzés szeptember 18.

Ma sötét arcát mutatja felénk a hold!!
Mégis csodálatos az éjszaka!
Csendes...csillagos ...tücsökzenés!!!

Ha rossz szokásainktól szeretnénk megszabadulni,
erre legalkalmasabb ez a nap!!
megszabadulni és újra kezdeni!!!

Újra kezdeni.......újra kezdeni.....újra kezdeni..
..visszhangzik a csendben!!!

Elmélázom ezen...mit is?
Mit is kezdjek újra?
Ami már régen volt és ma sincs?
Vagy az álmaimat....álmodjam újra?
Szabaduljak meg szokásaimtól,
mikre már nincs szükségem?
Szabaduljak eddigi nem könnyű életemtől?
....mert....hátha....talán.....

....igen ...talán ...újra álmodhatom álmaimat
....talán lesz ami régen volt és ma sincs...
....talán....könyebb lesz az életem....talán....


Ma sötét arcát mutatja a hold.
Mégis csodálatos az éjszaka.
Csendes...csillagos....tücsökzenés.

naplóbejegyzés augusztus 26

	...gondoltam,ha már nem csábít annyira a ágyam, hogy végre belebújak és elmerüljek jó mélyen az alvást hozó csendbe... hát akkor írok....na ,de mit is!!! Néha már gondolatok sincsenek Marad a csend! Nem bántó.......szinte élvezem ezt az éjszakai nyugalmat. Nyitva az ablakom és behallatszik a Csend!!! Igen hallatszik:)) Hozzám a csend is beszél!!! Néhol kutyaugatás hallatszik,na meg a vasút távoli zaja, vonatkerekek halk dübörgése!!! Tücsökzene!! Ahogy hallgatom ezt a zenét bekapcsolódik még egy hang. Lágy dallamos kis pihe-puha zörejek ....susogó falevelek! Milyen beszédesek. Szép dolgokról mesélnek.....a nap szikrázó sugaráról ...a szellő lágy simogatásáról.... az eső szomjatoltó finom cseppjeiről. Beszélnek az emberekről is.... a labdázó és a fára felmászó gyerekekről....beszélnek a két idős néniről , kik minden délután megpihennek árnyat adó lombjuk alatt ......hallgatom... figyelek...és beszélnek..... rólam!!! Elmondják ,hogy tudják mennyire szeretem őket ....elmondják hogy ők is érzik , mikor símogatva átölelem a fa törzsét ....elmondják,hogy látják ,mikor szomorú vagyok, ....de elmondják azt is mennyit látnak nevetni ....és várják azt a percet mikor látni fogják , hogy tudok szeretni. Tudják .... eljön az ősz is és nekik menni kell , de ezért nem szomorúak,mert .....tudják újra lesz tavasz ....tudják szeretem a hulló falevelet ,,,,tudják még akkor is csodálom szépségüket ...és igen.....tudják...és mondják....csak mondják.... míg pillám nagyokat nem rebben és csodálatos meséiken mély álomra nem szenderülök......

naplóbejegyzés augusztus 6

Megint este van...sőt lassan éjszaka!
Telihold vidáman világít be ablakomon!
Érdekes...Ő is egyedül van ,mégis vidám!!!
Nem érzi hiányát annak ,hogy legyen mellette valaki!!!
Csak úszik szép lassan az égen
és csodálatos éjszakai fényekkel kínál meg minket!!!
Ilyenkor nem tudok aludni,máskor is nehezen ...de ilyenkor!!!....

Nézem vakítóan fehér fényét...
szinte már káprázik tőle a szemem!

A Quimby Otthontalanság otthona című számának
egy sora kóborol most a fejemben!!

"Sétál a hold a háztetőn és zsinóron húzza maga után a szivem!!!"

Annyi nyugalom és mégis annyi magányosság
van ebben az egy sorban!!!

Pedig a Hold az más!!!

Ilyenkor izzik...
ilyenkor teljes....
Ilyenkor él.....
ilyenkor szenvedélyes...

Ezt mind mind sugározza....felém!!!

Én is ilyenkor élek....
ilyenkor izzok....
tele vagyok szenvedéllyel...ilyenkor

...csak éppen nem vagyok teljes....
....nem vagyok egész!!!

Hiányzik a másik felem!!!

vajon látja a hold fényes ragyogását???

Nála is beragyog az ablakon???
Vajon eszébe jutok ,úgy mint nekem Ő???,
vajon.....

Igen...és sétál a Hold a háztetőn
és zsinóron húzza maga után a szívem......

naplóbejegyzés augusztus 2.

A mának élni nem ugyan az ,mint a mában élni!

Éljük át a jelen minden egyes pillanatát,
de állandóan tudatosítsuk magunkban a múlt,
a jelen és a jövő folyamatosságát.
Tegyük szövetségesünkké az időt:
vessük el jövönk magjait a jelenben,
vágyaink és törekvéseink révén.
Ha holnapig várunk ,hogy valami újba kezdjünk,
talán soha nem tesszük meg.
A jövő csak akkor a miénk,ha jelenné vált.
Próbáljuk hát meg értelemmel megtölteni
életünk minden percét!!!

Naplóbejegyzés július 23

	Ma ünneplőbe öltöztettem magam és a szívemet. Az alkalom szomorú ..ezért talán fura szó is az hogy ünneplőbe. Búcsúzom....búcsúzom egy baráttól ,ki elment..... .....a folyó messzire sodorta, mikor kiesett biztonságot aligha nyújtó csónakjából!!! Jó barát volt...szerettük sokan,bár a bohémek vad életét élte, de volt humora és szeretete felénk!! Változott az élete...révbe ért!! Végre volt egy lány ,ki szerette annyira, hogy meg tudta változtatni az életét! Megtalálta végre útját!! Nyugodt szívvel térhet hát vissza a másik létbe, hol szerettei már nagyon várják!! Mi sírunk ,hogy elment,ők örvendeznek odaát , hogy visszatért. Utolsó útjára itt a földi létben ma kísérik. Kisérem, követem lelkét én is, hogy biztonságos szép helyre kísérjék angyalai! Köszönöm barátságod és röpke kis szerelmed!!! Ég áldjon barátom!!!

gondolataim

Megint éjszaka van...

Előbb még száguldó gondolataim lecsendesedtek!

...már nem is tudom milyen gondolatokat formázzanak meg a szavak!
...lecsendesült, álom szép fénytánc van bennem!
Kedvesem gyönyörű versére dallam él lelkemben.....
....könnycseppek járják arcomon táncukat...
....elindulnak szemem zugából szép lassan és gyorsulva gördülnek lefele...
...egy....majd még egy...és még.....még......
.....az öröm könnyei ezek....a boldogságé....
...szépséget kaptam ....egy kis csodát...

...éjszaka van....de már nem vagyok egyedül...hisz a távolban valaki....talán ...kicsit ...mindig gondol rám.....

Szép szemű szeretőm

Ahogy hallgatom a dalt, úgy bontakozik ki előttem egy kicsit erotikus , buja tánc körvonala. Lecsukom szemem...és mozdulok ...lassan finoman...először csak a kéz finom mozdulatai ...majd hullámozni kezd a mell és szép lassan a csípő!!! Visz a ritmus...magával ragad. ..minden mozdulat önkéntelen és tiszta...hívogató...... Hívlak hát szépszemű szeretőm!!!!

naplóbejegyzés július 15.

Azt hiszem , ma elszaladt velem a ló vagy elrepült velem a zene? Nem is tudom.Azt sem tudom ,hogy miért csábított folyton ide a gép elé a mai nap. Úgy látszik ma ez kellett! Olvastam ma itt meglepően szép írásokat, hallgattam jó zenéket és valahogy egy olyan illúzióban éltem egész nap , hogy nem vagyok egyedül! pedig már szeretek egyedül lenni. Régebben az egyedüllét egyenlő volt számomra a magányossággal. Nem is szerettem még pillanatokra sem egyedül maradni. Aztán úgy hozta az élet ,hogy a gyermekeim elmentek itthonról.Kollégiumba,más városba, külföldre...és meg kellett tapasztalnom az egyedüllétet. Megrémültem ,hogy mi lesz így velem. Tele voltam félelemmel. Első időkben nem találtam a helyem. Aztán azt vettem észre...egyre több olyan dologra van időm , amivel addig nem foglalkoztam. Például magamra.!!!! Rájöttem...talán azért féltem annyira az egyedülléttől , mert nem akartam szembenézni saját magammal, a gátlásaimmal,az addigi életemmel. Sok mindent felfedeztem magamban , aminek a létezéséről addig nem is tudtam ....rá kellett jönnöm ,hogy az addigi életem csak rombolta a szeretetem magam felé. Nem szerettem magam. Nem szerettem a tükörbe nézni. Aztán közelebb léptem a tükörhöz...és még közelebb... ....belenéztem és megkérdeztem ...ki vagy Te???? ...a tükör néma maradt,de nem adtam fel!!! Újra és újra feltettem ezt a kérdést , addig ismételgetve ,míg el nem kezdtek jönni a válaszok. Meglepő dolgokat tudtam meg... ......MAGAMRÓL.... Kezdtem megismerni azt az embert , aki valójában vagyok. Az álarcok szép lassan szétmállottak , leperegtek rólam,míg végül nem maradt más ,csak a meztelen lelkem. néztem...és ámultam... ...szépsége rabul ejtett....nem maradt más csak egy tündöklően szép ragyogás!!!! ..Aztán elfordultam a tükörtől és el kezdtem az embereket figyelni. ..vajon ők is ilyenek? Nem csak káprázat ,amit láttam. Segítettem embereknek,hogy merjenek tükörbe nézni ...szembenézni saját magukkal... és úgy érzem már ez megérte....mert .....kezdtek lebomlani a felvett álarcok ....kezdett tisztulni a kép ...látták magukat lecsupaszítva ...tisztán .....emberlelküen. Kezdett áradni a szeretet magunkfelé. ...mások felé....és egyre több és több lett. Vidámabban,mosolyogva járunk,járok az utcán!!! Kedvesebbek velem az emberek, jól érzik magukat a társaságomban ...és nem tudják miért. Pedig egyszerű....igaz...sok-sok fáradságos munka és sok szembesülés kellett ahhoz , hogy kibontakozzon az álarcok mögül a szeretet, de ...kibontakozott....és árad.....egyre több és több lesz. Ez csak azoknak fáj majd,de nagyon , kik nem mernek álarcaik mögé nézni. Nem mernek szembesülni azzal a lénnyel akik ők valójában és élik tovább befalazott, megkövült életüket, ha egyáltalán lehet azt még életnek nevezni.

napló bejegyzés július 15. Repülés!!

Most,hogy így figyelem a repülőgép repkedését ...elkapott a vágy...na nem a mérgek iránt,hanem a repülésért!!!:) Nézem ,ahogy szálldos és eszembe jut egy 3 évvel ezelőtti nap. Kicsit hűvös volt a levegő , de ragyogott a nap!! Utunk a fertőszentmiklósi reptérre vezetett, ahol megcsodálhattam a szebbnél szebb sárkányrepülőket. Szinte úgy repestem egy egy felszálló gép láttán mint egy gyerek:)) Akkor jött a meglepetés!!!! Kedvesem megmutatott egy szép gépet és mondta szálljak be ,hogy kipróbáljam milyen érzés. Beültem és sóhajtottam ,hogy de jó lenne kipróbálni, milyen lehet ilyen kis lélekvesztővel repülni. Ok-mondta. Lestem rá értetlenül.....mire végre nevetett - gondolom az arckifejezésem láttán - és megmondta,hogy az az ő gépe és azért hozott ide ki , hogyha nem félek repülhetünk egyet. Hát...mit mondjak....nem kellett sokáig biztatni:))) Életem egyik legcsodálatosabb érzése volt! Maga a szabadság!!!! Igaz ..majd odafagytam,de az akkor nem igazán érdekelt!!! Leírhatatlan az élmény!!! Ahogy egyre kisebbek lettek a házak ....egyre nagyobb a horizont!! Fertő.tó fentről...és a rétek ,mezők...minden olyan gyönyörűnek,tisztának látszott!! Szinte csak kis fogpiszkálók voltak a villanyvezetékek. Élveztem a szél és a motor zúgását ...kitártam karom és énekeltem:) Már nem tudom mit.... Nem gondoltam ,hogy ilyen sokat fogunk repülni ...egészen Szombathelyig.. ott leszálltunk és kis barangolás után vissza!!! Kedvesem megjegyezte,mikor földet értünk , hogy ilyen bátor kevés ember szokott lenni. Rácsodálkoztam.....:de,hát mitől féltem volna? Hisz biztam benne , na persze meg az angyalokban:))) vigyáznak ők rám:)) Milyen emlékeket elő nem hoz egy szúnyogok elleni támadás!!!!:)

gondolataim

Éjszaka van.... A kissé már fogyó hold bekandikál az ablakomon. Engem néz.Úgy érzem figyel... Bámulok arcába és én is nézem. Egyformák vagyunk mi ketten. Egyedül haladunk pályánkon... kisérőink legfeljebb a csillagok. Csend van...csak néha hallatszik egy-egy távoli kutyaugatás... .... csillagok zenéje hív...csalogat a messzeségbe.. .és én repülök... ...angyalszárnyak repítenek...a hold már csak , mint egy kis csillag látszik a horizonton. képzeletem bámulatos világok felé visz.... hatalmas,fénylő Óceánok.....erdők,ligetek végtelenje...virágzó rétek és mezők... ...hazaértem... ...tóparton kis ház áll...kéményéből vékony füst csík kúszik fel az égre,jelezve ...gyere...várunk haza... otthonod melege vár. belépek az ajtón...és szívem hatalmasat dobban, a kandaló előtt térdepelve felnéz.. .leteszi a kezében lévő fahasábot és elém siet... ...mosolya kedves és lágy...érzem, szeret engem... várt rám... ...megölel és én jóleső érzéssel símulok karjaiba. ...otthon vagyok,megérkeztem.... ...gondolataim visszatérnek szobám falai közé.. .és én még mindig a fénylő Holdat bámulom. Hiányzol Kedvesem!!! Régmúlt találkozásunk emléke könnyet csal szemembe..... Vajon Te most mit csinálsz? Lehet Te is merengő tekintettel a Holdat bámulod és rám gondolsz? ...lehet...