| Szava...szavak...szavak...... Van ,hogy dőlnek belőlünk és mint egy megáradt folyó sodor magával a lendülete,letarolva elpusztítva mindent, hogy végül ,ha lecsillapul újra élet sarjadjon a helyén. Van ,hogy elnémulunk és kiszáradt, kavicsos folyómeder marad csak és várjuk a megmentő záport , hogy friss vizet hozzon e tikkadt , üres mederbe. Szavak!! ....Őlni tudunk vele és szeretni.... .....gyászolni és nevetni.... ....édesen szólhat vagy bántva...... .....szerelmesen vagy mindent megalázva..... Szavak..... ...regények születnek általa és csodálatos versek.... .....szavak.... ...üresek.....gyilkosak.... ....szerelmesek...mindent elmondóak.... de....csak...szavak.....szavak.... | ||||
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése