Megint este van...sőt lassan éjszaka!
Telihold vidáman világít be ablakomon!
Érdekes...Ő is egyedül van ,mégis vidám!!!
Nem érzi hiányát annak ,hogy legyen mellette valaki!!!
Csak úszik szép lassan az égen
és csodálatos éjszakai fényekkel kínál meg minket!!!
Ilyenkor nem tudok aludni,máskor is nehezen ...de ilyenkor!!!....
Nézem vakítóan fehér fényét...
szinte már káprázik tőle a szemem!
A Quimby Otthontalanság otthona című számának
egy sora kóborol most a fejemben!!
"Sétál a hold a háztetőn és zsinóron húzza maga után a szivem!!!"
Annyi nyugalom és mégis annyi magányosság
van ebben az egy sorban!!!
Pedig a Hold az más!!!
Ilyenkor izzik...
ilyenkor teljes....
Ilyenkor él.....
ilyenkor szenvedélyes...
Ezt mind mind sugározza....felém!!!
Én is ilyenkor élek....
ilyenkor izzok....
tele vagyok szenvedéllyel...ilyenkor
...csak éppen nem vagyok teljes....
....nem vagyok egész!!!
Hiányzik a másik felem!!!
vajon látja a hold fényes ragyogását???
Nála is beragyog az ablakon???
Vajon eszébe jutok ,úgy mint nekem Ő???,
vajon.....
Igen...és sétál a Hold a háztetőn
és zsinóron húzza maga után a szívem......
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése