Naplóbejegyzés június 30.

.....bár esőfelhők közelednek, azért ma már ragyogott a nap! Nem úgy az én kedvem:(( Jó volt kimenni kicsit már a kertbe, kiülni a diófa alá és kicsit elmerengeni..... ...eszembe jutott, hogy nem volt ez mindig így! Rengeteg kis sztori előjött a gyerekeimről... ...szinte láttam ,hogy még kicsik és itt futkároznak, játszanak az udvaron ....végre mosoly ült ki az arcomra, a régmúlt idők eltárolt boldogsága..... ......mikor Dávid felmászott a diófa legtetejére , mint egy kismacska és utánna onnan nyávogott , hogy nem tud lejönni.... ....Frida,ahogy a barátnőivel királylányost játszik és mindenféle fátylakban(függönyökben )rohangásztak,mint a kert tündérei.... ....mikor Tibor és zenész barátai nagy banzájokat rendeztek.... ...rég volt...elmúlt.....de most mosolyt csalt az arcomra az emlékezés, mert azért itt vannak most is ...körbe vesznek most is és tudom , hogy imádnak most is.....és ez...JÓ!!!!!! ...most már jöhetnek a viharfelhők!!!! Én akkor is mosolygok!!!:)))