Sötét ..koszosszürke felhők vonulnak az égen.Néha eső is áztatja belőle a földeket.
December van..lassan karácsony...szinte már várja a lelkünk a havat!
Évek óta nem volt fehér a karácsony...

...évekig karácsonyom sem volt...túl sok volt belőle a fájdalom... ....a szeretetlenséget...az egyedüllétet sokkal nehezebben viseli el akkor az ember...
...évekig mindig bántott ,hogy gyermekeimmel egyedül karácsonyozom és hogy nem teljes a család...és mindig csak próbáltam magamra erőltetni a mosolyt ,hogy ne érezzék mennyire fáj....
...aztán teltek az évek...gyermekeim felnőttek..mindegyik más...más úton jár!!
Azóta megint öröm az ünnep....várakozás...készülődés,mert várom ,hogy hazatérnek!!!

Jó velük körbeülni olyankor az asztalt és jókat beszélgetni ,viccelődni ...
Újra igazi élet van a karácsonyban...
..igaz ..én még mindig egyedül élek,de már nem bánt ez sem,hisz békében élek önmagammal..ha nem is minden pillanatában a létezésnek....

...örültem ,hogy talán idén már nem leszek egyedül,ha nem is fizikailag ,de valaki velem lesz karácsonykor és gondol rám,de ez az álom is elveszett...

...durván és kegyetlenül széttört cserepek maradtak csak....
...azért én mégis csak várom a karácsonyt...a friss fehér hóval...a fenyő és a bejgli illatával.... ....békességgel és szeretettel a szívemben...

....mégha most sötét...piszkosszürke felhők úsznak is az égen.....